Hogyan ismerd ki az ellenfeledet taekwondóban?

Egy elvesztett negyeddöntő után sokszor csak ennyi marad meg: „nem tudtam hozzáférni”. Ezzel a mondattal a visszavágón nem sokra mész.

Márpedig a súlycsoportodban gyakran megesik, hogy egy nyílt versenyen vagy az országos bajnokságon olyan ellenfél áll veled szemben a páston, akivel már összekerültél. A klubedzéseken pedig hétről hétre ugyanazokkal a társakkal küzdesz. Sokkal többet ér, ha leírod, mi talált ellened, és mit csinált az ellenfél, valahányszor beléptél.

Nyolc dologra érdemes figyelni:

• melyik lábbal áll elöl, és mikor vált;
• milyen távolságból küzd, és merre mozog a páston;
• mit csinál az első lábával;
• ő kezdeményez-e, vagy kivár és kontráz;
• mi szerzett valójában pontot;
• hogyan készíti elő a fejrúgást;
• mi történik, ha közel kerültök;
• végül mi változik menetről menetre, az intéseket is beleértve.

Mindegyikről elég néhány sor, és ebből az edződdel már ki tudtok választani két dolgot, amit a visszavágón vagy a következő edzésen kipróbálsz.

A cikk a WT-szabályok szerinti, olimpiai küzdelemről szól; az ITF-ben versenyzők ugyanígy jegyzetelhetnek. Egy korábbi cikkben négy okot gyűjtöttünk arra, miért érdemes ellenfélnaplót vezetni; itt az a kérdés, mi kerüljön a lapra egy küzdelem után.

Melyik lábbal áll elöl, és mikor vált?

Az első sor: bal vagy jobb lábbal áll-e elöl. Ha alapállást váltott, írd mellé, mikor tette:

• támadás előtt,
• miután pontot szereztél ellene,
• a határvonal közelében,
• vagy a menet vége felé.

A saját alapállásodat is jegyezd fel, mert a kettőből derül ki, hogy azonos vagy ellentétes alapállásban küzdöttetek. Ellentétes alapállásban az egyikőtök bal, a másik jobb lábbal áll elöl. Írd fel azt is, melyik helyzetben milyen rúgásokat használt. Egyetlen küzdelem után még ne vond le, hogy mindig így küzd; írd oda, hol és mikor láttad így.

Milyen távolságból küzd, és merre mozog a páston?

Rúgótávolságból küzd szívesen, vagy közel jön? Hogyan lép be, és hogyan hátrál? A pást közepét tartja, vagy inkább a szélén mozog? Mit csinál a határvonalnál: kilép, a vonal mentén oldalaz, vagy visszaküzdi magát középre? És téged próbál-e a vonal felé szorítani?

Az első lábáról külön sort írj. Vágó rúgással állítja meg a belépésedet, vagy pontot szerez vele? És mi jön utána: hátsó lábas rúgás, ütés vagy hátralépés?

Mi szerzett valójában pontot?

Ne a rúgások számát írd fel, hanem azt, mi talált ellened, és hogyan:

• Mikor kapott el: már a belépésed közben, a térded emelésekor, vagy a rúgásod után?
• Melyik lábával?
• Köríves rúgás, hátrarúgás, forgórúgás vagy ütés volt?
• Testre vagy fejre talált?

És fordítva: neked mivel sikerült pontot szerezned?

Ő támad, vagy a te támadásodra vár?

Ha kivár, mikor kontráz?

• Közbetámad, amikor még csak emeled a térdedet?
• Veled egy időben rúg?
• A rúgásod után válaszol, például hátrarúgással?

A te akcióid közül melyiket kontrázta, és mivel? Írd fel azt is, hogy a mérkőzés vége felé is kivár-e, vagy akkor már ő kezdeményez.

Hogyan jut el a fejedig, és mi történik közelről?

Mikor rúgott fejre: lábváltásból, vágó rúgás után, vagy közelről? És te mit csináltál abban a pillanatban: emelted a térdedet, hátráltál, vagy leengedted a kezedet?

Ha közel kerültetek, mit csinált: ütött, rövid rúgással próbálkozott, lökött vagy fogott? És hogyan jött ki onnan?

Hogyan kezdi és hogyan zárja a meneteket?

Menetenként írd fel:

• ki talált elsőként, és hogyan kezdte az ellenfél a menetet;
• mi változott, miután megnyert vagy elveszített egy menetet;
• mit csinált a menet végén, amikor vezetett, és mit, amikor hátrányban volt;
• milyen intéseket kapott, és te miért kaptál intést.

Az is kerüljön mellé, amit az edződ a szünetekben mondott, ha még fel tudod idézni.

Azt írd le, amit az ellenfél csinált, ne azt, amit szerinted érzett. A „vezetett, és a menet utolsó fél percében már csak a vonal mentén mozgott, nem rúgott” olyan megfigyelés, amelyet a visszavágón ellenőrizni tudsz; azt viszont nem, hogy közben mit gondolhatott.

Az eredmény úgy kerüljön a lapra, ahogy kihirdették: menetekben (2–1, 2–0), vagy pontszámmal, ha a hagyományos, összesített pontos formátumban küzdöttetek. Pontértékeket és szabálykönyvi hivatkozásokat ne másold a lapra, mert a szabályok gyakran változnak.

Mit mutatnak a mérkőzéselemzések?

Cristina Menescardi, a Valenciai Egyetem kutatója és munkatársai 2021-ben a Journal of Human Sport and Exercise folyóiratban közölték, hogy a 2012-es londoni olimpia mind a 151 mérkőzésén a támadó akciók nagyjából 94%-a nem hozott pontot. A pontszerzéssel leginkább a ritkán használt közbetámadás járt együtt, amikor a versenyző még az ellenfél térdemelése közben rúg. Mindez egyetlen versenyről szól, a 2012-es szabályok idejéből, amikor a fejtalálatokat még sarokbírók ítélték meg.

Menescardi és munkatársai korábban egy egyetemi országos bajnokság 169 mérkőzését is elemezték; ez a cikk 2015-ben jelent meg a Journal of Strength and Conditioning Research folyóiratban, amikor Menescardi a Valenciai Katolikus Egyetem és a Málagai Egyetem kutatója volt. A győztesek kevesebb közvetlen és közvetett támadást indítottak, mint a vesztesek, a kontra mindhárom fajtájából viszont többet.

Az adatok egyetlen bajnokságról származnak, a régebbi, összesített pontos formátumból, és nem bizonyítják, hogy a kontrázástól nyer valaki – aki vezet, az egyszerűen kivárhat.

Minsoo Jeon (Dankook Egyetem) és Hyosung Lim (Anyang Egyetem) 2024-ben a BMC Sports Science, Medicine and Rehabilitation folyóiratban a 2022-es guadalajarai világbajnokság 272 női mérkőzéséről közöltek elemzést. A győztesek nem rúgtak többet a veszteseknél, pontot érő akciójuk viszont több volt testre és fejre, támadásból és kontrából is. A vizsgálatban csak női mérkőzések szerepelnek, egyetlen elit versenyről.

Yun Ho Kim, a szöuli Sangmyung Egyetem kutatója és munkatársai a 2023-as világbajnokság és a Grand Prix-versenyek 382 mérkőzését vizsgálták az International Journal of Sports Science & Coaching folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmányukban. A mérkőzések több mint 70%-a két menet után véget ért, és az első pont szorosan összefüggött a menetgyőzelemmel. Csak egy év elit versenyeit nézték. Az erősebb versenyző többnyire elsőként is talál, így nem állítható, hogy az első pont dönti el a menetet.

Szerintünk ebből az következik, hogy a lapon nem az számít, ki rúgott többet, hanem az, hogyan szerzett pontot ellened az ellenfél, és ki talált elsőként az egyes menetekben.

És te mit csináltál?

Az ellenfél mellett a saját küzdelmed is kerüljön a lapra:

• Melyik helyzetben kapott el?
• Mivel próbálkoztál újra és újra, pedig már nem jött be?
• Mi sikerült, ha csak egyszer is?

Ezt az egyet ne hagyd ki. Ha úgy jöttél le a pástról, hogy „nem lehetett hozzáférni”, egyetlen ütéspontod is cáfolja ezt, és a visszavágón éppen erre építhetsz.

Ötletek négy gyakori minta ellen

Ha a jegyzeteidben többször is ugyanaz a minta jön elő, abból már terv lehet. Az alábbi négy mintához egy-két ötletet adunk, amelyet az edződdel előbb rúgópárnán, aztán edzői felügyelet mellett, küzdelmi edzésen próbálhattok ki. Mindegyiknél azt is leírjuk, mikor érdemes abbahagyni. Ezek taktikai ötletek, nem technikai utasítások, és egyik sem biztos megoldás.

• Első lábbal megállít. Valahányszor belépsz, az ellenfeled első lábas vágó rúgása a protektorodon landol. Kipróbálhatod, hogy fél lépéssel vagy csellel kicsalod a vágó rúgását, és akkor támadsz, amikor a lába leérkezik. Másik lehetőség, hogy még mielőtt rúgnál, olyan közel mész hozzá, hogy a vágó rúgása ne tudjon megállítani. Hagyd abba, ha már nem vág, hanem csak kivár és kontráz, vagy ha a vágó rúgásával így is megállít.
• Kivár és kontráz. Az ellenfeled ritkán kezdeményez, a támadásaidra pedig hátrarúgással, forgórúgással vagy köríves kontrarúgással válaszol. Első mozdulatként csak cselt vagy félig indított rúgást mutass, és ha erre kontrázik, a kontrája végén támadj. Az egyenes, hátsó lábas támadást ilyenkor kerüld. Hagyd abba, ha már nem reagál a cselre, vagy ha a kontrájával így is pontot szerez ellened.
• A vonal felé szorít. Az ellenfeled folyamatosan jön előre, nem hagy távolságot, és a végén a határvonalnál találod magad. Kipróbálhatod, hogy már a belépésekor fogadod egy első lábas rúgással vagy egy kontrával. Vagy próbáld ki, hogy nem egyenesen hátrálsz, hanem oldalra mozdulsz el. Hagyd abba, ha továbbra is a vonalnál kötsz ki, vagy ha intéseket kezdesz kapni.
• Előkészítésből rúg fejre. Az ellenfeled lábváltásból vagy vágó rúgás után szerez ellened pontot fejrúgással, gyakran akkor, amikor te térdemeléskor leengeded a hátsó kezedet. A lábváltását és a vágó rúgását vedd jelnek. Ilyenkor kipróbálhatod, hogy a térded emelésekor is fent tartod a hátsó kezedet, vagy hogy éppen akkor támadsz, amikor alapállást vált. Hagyd abba, ha a fejrúgása már más előkészítésből érkezik, vagy ha közben alig jutsz támadáshoz.

Ezekből az ötletekből egyszerre egyet-kettőt válassz a visszavágóra vagy a következő küzdelmi edzésre, és csak akkor, ha az adott minta tényleg előfordul a jegyzeteidben. Egyetlen küzdelem még csak sejtést ad, nem biztos képet az ellenfélről. A lenti kitalált példában is két ilyen ötlet szerepel.

Mit írj a lapra?

Azt tanácsoljuk, hogy minden küzdelem után válaszolj három kérdésre: mi vált be, mi nem vált be, és mit csinálsz legközelebb. Ezt a hármat tartjuk a legfontosabbnak, akármilyen küzdősportot vagy ütős sportot űzöl. A körülményekről és az ellenfélről az első két mezőbe írsz; ebből látszik majd, mire alapoztad a válaszaidat.

A jegyzetelés hatását a fenti négy vizsgálat egyike sem mérte. Nem derül ki belőlük, hogy a feljegyzések javítják-e a taekwondósok eredményeit, és az sem, hogyan küzd majd egy adott ellenfél.

1. Körülmények. Verseny és kör, vagy klubedzés; kivel, melyik súlycsoportban; ki melyik lábbal állt elöl; az eredmény, ahogy kihirdették; a részletek forrása.
2. Az ellenfél. Melyik lábbal áll elöl, és mikor vált; milyen távolságot keres; középen vagy a szélen mozog, és mi történik a határvonalnál; mivel kezd, és hogyan kontráz; mi talált ellened (technika, láb, test vagy fej); hogyan készíti elő a fejrúgást; mit csinál közelről; ki talált elsőként az egyes menetekben, és utána mi változott; intések.
3. Mi vált be? Minden, amivel pontot szereztél vagy elkerülted a találatait, akkor is, ha csak egyszer sikerült.
4. Mi nem vált be? Hol kapott el, és mivel próbálkoztál hiába.
5. Mit csinálsz legközelebb? Két dolog, amit kipróbálsz, és mindkettőnél az, hogy mikor hagyod abba.

Nem kell mindig kettőnél megállnod, de egy küzdelemre általában egy-két változtatás elég. Ha ennél többet viszel magaddal, a terv túl összetett lesz, mire pástra lépsz.

Ha valamit nem tudsz, maradjon üresen a mező. Minden részlet mellé írd oda, honnan van: emlékből, felvételről vagy az edződtől. Darabszámot és százalékot csak akkor írj, ha tényleg számoltál.

Ami többször is előfordult, az addig csak feltevés, amíg a következő küzdelemben meg nem nézed, igaz-e még; ha volt ellenpélda, azt se húzd ki. Ahol bizonytalan vagy, és van felvétel, ott nézd vissza. Nincs olyan nap, amely után biztosan elmosódik egy menet emléke; a sportolói felejtésről szóló kutatásokból sem lehet ilyen határt kiolvasni.

Akár papíron rajzolod fel a pástot, akár az alkalmazás pályarajzán jelölsz, a jel mellé mindig írd oda, mi történt ott. Magyarázat nélkül egy pötty néhány hét múlva már semmit sem mond.

Kitalált példa: negyeddöntő három menetben

Az alábbi lapot kitaláltuk, hogy megmutassuk, hogyan néz ki kitöltve az öt mező. Sem valódi küzdelemről, sem az alkalmazásban tárolt adatról, sem kutatási megfigyelésről nincs szó.

Körülmények. Nyílt verseny, negyeddöntő, két nyert menetig. Csongorral egyszer már összekerültem egy klubközi edzésen. Ő bal lábbal áll elöl, én jobbal, vagyis ellentétes az alapállásunk. 2–1-re ő nyert. Fejből írom, és hozzávettem, amit az edzőm a menetek közötti szünetekben mondott. A csapattársam, Kornél telefonnal felvette a második és a harmadik menetet; a felvételt is visszanéztem. Rúgásokat nem számoltam.

Az ellenfél. Vágó rúgásokkal tartotta a távolságot. 1. menet (az övé): valahányszor beléptem, első lábbal vágott a protektoromra. Amikor egyenesen, hátsó lábbal köríves rúgással támadtam, hátrarúgással kontrázott, és az talált. 3. menet (az övé): alapállást váltott, és ő talált elsőként, lábváltásból fejre, amikor a térdemet emelve leengedtem a hátsó kezemet. A menet hátralévő részében vágó rúgásokkal tartott távol magától. Amikor ebben a menetben a határvonalhoz szorítottam, nem lépett ki, hanem a vonal mentén oldalazva visszajött a közép felé.

Bevált. 2. menet (az enyém): mielőtt rúgtam volna, közel mentem, és ütésekkel meg egy rövid testrúgással szereztem pontot. A vágó rúgása ezt nem állította meg, vagyis van rés a védekezésén.

Nem vált be. Újra és újra egyenesen, hátsó lábbal támadtam, és belefutottam a hátrarúgásába. Térdemelésnél leengedtem a hátsó kezemet.

Legközelebb. Első változtatás – a vágó rúgás után támadok. Nem megyek be egyenesen. Fél lépéssel kicsalom a vágó rúgását, és akkor támadok, amikor a lába leérkezik. Abbahagyom, ha nem vág többé, hanem csak kivár, hogy hátrarúgással kontrázzon, vagy ha a hátrarúgása akkor is betalál, amikor a vágó rúgás után támadok.

Második változtatás – közel már a menet elején. Minden menet elején közel megyek, ahogy a másodikban. Abbahagyom, ha a vonal mentén elmozog, mielőtt odaérnék, vagy ha közelről intéseket kezdek kapni lökésért vagy fogásért.

A két változtatást a következő küzdelem előtt beszéld át az edződdel. Előbb rúgópárnán gyakoroljátok, aztán edzésen, az edző felügyelete mellett vívott küzdelemben, olyan partnerrel, aki utánozza a vágó rúgást és a hátrarúgásos kontrát. Közben arra is figyelj, hogy térdemeléskor fent maradjon a hátsó kezed. Utána írd hozzá a laphoz, mi történt. Néhány felidézett akcióból még nem lehet esélyeket számolni, csak támpontokat kapsz, amelyeket ellenőrizni kell.

Ha újra szemben álltok

A visszavágó első menetében ellenőrizd, érvényes-e még, amit felírtál: ugyanazzal a lábbal áll-e elöl, és most is vág-e, amikor belépsz. Igazíts a terven, ha most a másik lábával áll elöl, más súlycsoportba ment vagy másképp küzd. Ugyanígy tégy, ha a tervet nem sikerül úgy végrehajtanod, ahogy elképzelted. A visszavágó után akkor is írd fel, mi lett a két változtatásból, ha egyik sem vált be.

Az edződdel nézzétek át a lapot, és egy visszatérő mintából készítsetek konkrét rúgópárnás gyakorlatot, vagy tegyetek fel róla kérdést, amelyre a következő küzdelmi edzésen kerestek választ. Egy társadat is megkérheted, hogy edzői felügyelet mellett utánozza az ellenfél valamelyik szokását.

A sportolói önreflexióról szóló vizsgálatok csak összefüggéseket mutatnak; nem következik belőlük, hogy a jegyzeteléstől önmagában jobbak lesznek az eredményeid. Arra viszont jó a lap, hogy ne általában gyakorolj, hanem egy konkrét helyzetre készülj.

Az OpponentBook naplója ingyenes. A taekwondo pályarajza a nyolcszög alakú küzdőteret mutatja; bárhol elhelyezhetsz rajta jelöléseket, mindegyiket besorolod a négy típus egyikébe („Bevált”, „Nem vált be”, „Veszélyes” vagy „Szokás”), és jegyzetet írsz hozzá. Rajzolni nem lehet rá, csak jelöléseket tenni. Az ellenfél profilján nem kötelező mezőket is kitölthetsz: szabályrendszer (WT vagy ITF), súlycsoport, öv vagy fokozat, alapállás („Bal láb elöl”, „Jobb láb elöl”, „Váltott alapállás”) és az ellenfél pontszerző technikái, például „Köríves rúgás (dollyo chagi)”, „Vágó rúgás (cut kick)”, „Hátrarúgás (dwi chagi)” vagy „Fejrúgások”. Az ellenfélhez stíluscímkét is rendelhetsz, például „Kontrarúgásokra épít” vagy „Vágó rúgással irányít”.

A szinkronizált bejegyzéseid a csatlakoztatott saját tárhelyedre kerülnek, az OpponentBook fiókadatbázisában pedig nem őrzünk másolatot a naplódról. Ha mesterséges intelligenciával (MI) végzett műveletet kérsz, az ahhoz szükséges tartalom az OpponentBook szerverén keresztül jut el egy külső MI-szolgáltatóhoz. A külön bekapcsolható végpontok közötti titkosítás (E2EE) a titkosított bejegyzéseket a tárhelyszolgáltató elől is védi; a fotókra, videókra és a tárhelyszolgáltató számára látható fájlmetaadatokra ez a védelem nem terjed ki. Ezeket a határokat az adatvédelemről szóló cikkünk fejti ki részletesen.

Még ma este gondold végig az utolsó küzdelmedet, akár versenyen, akár edzésen volt. Először azt írd fel, mi talált ellened, és mit csinált az ellenfél, valahányszor beléptél. Utána azt, mi vált be neked, mi nem, és melyik két dolgot próbálod ki legközelebb.