Ellenfélelemzés teniszben: meccsjegyzetek a visszavágó előtt

„Jó a szervája, fonákra kell játszani” – egy ilyen jegyzet az ellenfélről kevés a visszavágó előtt. Nem derül ki belőle, hogy az első vagy a második adogatása okozott gondot, melyik oldalról jött, és mit kezdtél vele te. Az itt bemutatott módszer ennél többet kér, de nem sokkal – a körülményeket, az adogatást és a fogadást, a labdamenet alakulását és azt, hogy min dőlt el a pont, külön írod le attól, amit mindebből gondolsz. A visszavágó előtt átolvasod, egy-két kipróbálható változtatást választasz, és javítod a bejegyzést, ha a pályán mást látsz.

Az itt bemutatott ötmezős jegyzetlap saját, egyszerűsített eszköz – kontrollált vizsgálatban nem tesztelték, és a lentebb idézett tanulmányok egyike sem mutatta ki, hogy a jegyzetelés javítaná a győzelmi arányt teniszben. A kutatások támpontot adnak ahhoz, mire figyelj; hogy a jegyzet neked mennyit ér, azt a saját meccseiden kell ellenőrizned.

Klubranglistán, házibajnokságon vagy a környék versenyein ugyanazokkal a játékosokkal találkozol újra meg újra. Ha még nem vezetsz ellenfélnaplót, olvasd el, miért érdemes minden ellenfélnek külön oldalt nyitni. Itt most az a kérdés, mi kerüljön arra az oldalra egy egyes meccs után.

Öt mező, mindig ugyanabban a sorrendben

Mezőnként elég néhány tömör mondat. Amire nem emlékszel, azt hagyd üresen – a hiányt később pótolhatod, a magabiztosnak hangzó találgatást viszont nehéz utólag kiszűrni.

Körülmények

Az ellenfél neve, a dátum, a lebonyolítás (két nyert játszmáig, csapatbajnoki egyes, versenymeccs), a borítás, fedett vagy szabadtéri pálya, szél és nap, a végeredmény. Ha egy megfigyelés egy adott álláshoz kötődik, az állást is írd mellé. Jegyezd fel, hogy jobb- vagy balkezes-e, és hogy egy- vagy kétkezes-e a fonákja. Végül azt is, honnan van a bejegyzés – emlékezetből írod, videót néztél vissza, vagy valaki a pálya széléről figyelte a meccset.

Adogatás és fogadás

Az első és a második adogatása külön, a jobb (egyenlő) és a bal (előny) fogadóoldalról is külön. Hová ment (kifelé, középre a T-hez vagy a testedre), és mit hozott a fogadásod – semleges labdamenetet, azonnali támadást neki, vagy hibát tőled. Aztán a tükörkép – a te adogatásaid közül melyiket támadta meg, és melyiket blokkolta csak vissza.

A labdamenet

Mi történt a fogadás után? Fonákkal keresztbe ment a csere, és mikor váltott hosszába? Mit kezdett egy rövid labdával? Feljött-e a hálóhoz, és amikor te jöttél fel, elütéssel vagy lobbal válaszolt? A tenyeres és a fonák oldalát az ő nézőpontjából nevezd meg, így a jegyzet akkor is egyértelmű marad, ha később a pályarajzon jelölöd.

Amin pontot vesztettél

A saját ütésválasztásod, kivitelezésed, lábmunkád és időzítésed. Erre a mezőre azért van szükség, hogy a másik háromból ne vonj le túlzó következtetést – ha bréklabdánál elrontottad az elütést, abból még nem következik, hogy a hálónál nem lehet elütni mellette.

A következő próba

Egy vagy két konkrét változtatás, és mellé az a jel, amelyre elengeded őket. „Ha a második adogatása már nem pattan magasra, a nyesett fogadásra nincs szükség” – ez a mondat többet ér, mint egy általános „legyél bátrabb” bejegyzés.

Ha ennél részletesebb, pontonként vezetett lapra vágysz, Scott Over és Peter O’Donoghue 2010-es áttekintése a Nemzetközi Teniszszövetség ITF Coaching & Sport Science Review című kiadványában edzői szemmel foglalja össze a meccsek pontonkénti feljegyzésének alapjait. Szövetségi edzői anyagról van szó, nem új kísérleti kutatásról. Az adogatás irányát az első és a második szervánál, az egyenlő és az előny oldalról is külön nézik; azt is, milyen gyakran jön fel a játékos a hálóhoz a hosszabb labdameneteknél. A szerzők szerint ezek a döntések ellenféltől, állástól és tornától függően változnak – ahogy fogalmaznak, senki sem „átlagos” ellenfél ellen játszik „átlagos” borításon, „átlagos” labdákkal. A fenti öt mező nem az ő lapjuk átvétele, hanem egy jóval rövidebb, klubjátékosoknak szánt saját változat.

Egy kitöltött bejegyzés

Az alábbi példa kitalált, tanítási célú bejegyzés – nem valódi játékosé, nem az alkalmazásból származik, és nem kutatási adat. A taktikai logikája viszont olyan, amilyet egy klubmeccsen tényleg látni.

Körülmények. Klubranglista, két nyert játszmáig, szabadtéri salak, délután, lökésekben fújó szél. Vereség 3–6, 6–7. Jobbkezes, kétkezes fonák. Este írom emlékezetből; a második játszmát a klubtársam nézte a kerítés mellől.

Adogatás és fogadás. Az egyenlő oldalról az első adogatásai (amennyire emlékszem) többnyire kifelé, a tenyeresemre jöttek; a második adogatása lassabb, magasra pattanó kick szerva volt a fonákomra. Az előny oldalról nem emlékszem tisztán, ide nem írok semmit. Amikor a második adogatását nyesve, mélyen középre fogadtam, semleges labdamenet indult; amikor keresztbe megtámadtam, a rövidítésben kétszer rontottam. Az én adogatásaim közül a kifelé ütött elsőt csak blokkolta vissza, a középre ütött másodikat kétszer tenyeressel támadta meg.

A labdamenet. A fonák keresztlabdáknál korán váltott hosszába – kétszer nyerőt ütött belőle, egyszer kiütötte. A hálóhoz csak akkor jött fel, ha rövid labda érkezett a tenyeresére. Amikor én jöttem fel, egyszer elütött, egyszer rövid lobbal próbálkozott.

Amin pontot vesztettem. 30–30-nál és egyenlőnél elsiettem a második adogatás fogadását. Széllel szemben két kettős hiba. Egy nyesett labda után futottam fel a hálóhoz, de a labda magasra pattant a salakon, és az ellenfelem könnyen elütött mellettem.

A következő próba. A második adogatását nyesve, mélyen középre fogadom, és csak hosszabb labdamenetben keresek támadást. Széllel szemben nagyobb biztonsággal adogatok. Elengedem, ha a második szervája már másképp pattan, vagy ha fedett pályán játszunk.

A „kétszer” és az „egyszer” itt pontosan annyit jelent, amennyit mond – két, illetve egy megfigyelt esetet. Ebből nem lesz megbízható valószínűség a következő meccsre. Ha nem számoltad a labdameneteket, ne írj számot – a „több hosszába ütésre emlékszem, a pontos számot nem tudom” a becsületes bejegyzés. Az ellenpéldát ugyanúgy jegyezd fel, mint a mintát – a kiütött labda ugyanolyan adat, mint a két nyerő.

Ha pályarajzon is jelölöd a helyeket, minden jelöléshez tartozzon ütés és helyzet, és mindig ugyanabból a nézőpontból rajzolj. Néhány címke nélküli pont a rajzon nem mondja el, mi történt a labdamenetben.

Mit tudunk a profi meccsek adataiból?

Két teniszes tanulmányból lehet tanulságot levonni a jegyzeteléshez – úgy, hogy egyik sem klubjátékosokról vagy jegyzetfüzetről szól.

Yixiong Cui, a Madridi Műszaki Egyetem kutatója és munkatársai, köztük a Trás-os-Montes e Alto Douro Egyetem kutatói, a PLOS ONE folyóiratban 2018-ban 1369 női egyes mérkőzés hivatalos statisztikáját dolgozták fel a négy Grand Slam-torna 2014 és 2017 közötti kiírásaiból. Az adogatáshoz és a fogadáshoz kötődő mutatók tornánként eltértek – az Australian Openen és a US Openen több volt az adogatásból közvetlenül nyert pont, a kettős hiba, a közvetlenül fogadásból nyert pont és a ki nem kényszerített fogadóhiba; Wimbledonban az adogatás volt erősebb; a Roland Garroson gyakrabban nyílt esély az adogatás elvételére. Szinte minden változó összefüggött azzal is, mekkora volt a két játékos között a ranglistából számított különbség – a tanulmány ezt „relatív minőségnek” nevezi. Profi nőkről és a legnagyobb tornákról van szó, nem klubszintről. A gyakorlati következtetés a mienk, nem a tanulmányé – a borítást, a körülményeket és az ellenfél szintjét is írd fel, és egy megfigyelt mintát ezekhez a feltételekhez kötve kezelj.

Machar Reid, a Tennis Australia Game Insight Group nevű részlegének kutatója és szerzőtársai a Journal of Sports Sciences folyóiratban 2016-ban 102 férfi és 95 női játékos mozgás- és labdakövetési adatait elemezték a 2012 és 2014 közötti három Australian Openről, kemény pályán. A két nem között a legnagyobb különbségeket az adogatásban találták – a sebességben, az ászok és a vissza nem adott adogatások számában, valamint az adogatással nyert pontok arányában. Abban is találtak eltérést, hol és milyen alacsonyan ütötték meg a fogadásokat. Egyetlen tornán készült összehasonlítás a nemek között, nem ellenfélelemzési módszer, és jegyzetekről szó sincs benne. Ami belőle a saját lapodra átvihető, az a felbontás – ne azt írd, hogy „jó szerva”, hanem azt, mit csinált az adogatás, és mi jött rá vissza.

A visszavágó előtt és után

Bemelegítés előtt olvasd át a bejegyzést, és válassz belőle két rövid emlékeztetőt. A példából ez lehet: „nyesve, mélyen középre” és „széllel szemben biztonság”. Az első játékokban ellenőrizd, igaz-e még, amit felírtál. A két emlékeztető ennek a jegyzetlapnak a gyakorlati javaslata, nem tudományosan meghatározott adag. Változhat az ellenfél, a saját formád, a borítás, a labda és az időjárás is, ezért amit átolvastál, az kiindulópont, nem szabály.

A meccs után írd hozzá, mi lett a próbákból, a sikertelenekből is. Akkor jegyzetelj, amíg a labdameneteket még vissza tudod pörgetni magadban; ha van felvétel, azzal ellenőrizd a bizonytalan részleteket. A felejtésről szóló cikkünk tágabb emlékezetkutatásokat mutat be – azokból nem lehet órára vagy napra megmondani, mikor halványul el egy adott labdamenet.

Ami több ellenfélnél is visszatér

Időnként ne az ellenfelek lapjait olvasd, hanem csak az „amin pontot vesztettem” mezőket, egymás után. Ha több ellenfélnél is ugyanaz jön elő – például az elsietett fogadás fontos pontoknál –, akkor van mit vinni az edzésre vagy az edződhöz, konkrét kérdés formájában. A körülményeket itt is válaszd szét – a szélben, a fáradtan és a szoros állásnál elkövetett hiba nem biztos, hogy ugyanazt a javítást kívánja. A jegyzetből nem derül ki az ok – csak az, hol érdemes keresni.

Az önreflexióról szóló kutatásokból sem következik ennél több. Tynke T. Toering, a Groningeni Egyetem kutatója és munkatársai a Journal of Sports Sciences folyóiratban 2009-ben 159 elit és 285 nem elit utánpótláskorú labdarúgót hasonlítottak össze önbevallásos kérdőívvel; a résztvevők 11 és 17 év közötti fiúk voltak. A magasabb reflexiós pontszám együtt járt az elit státusszal. Megfigyeléses vizsgálat labdarúgásból, nem teniszből, és nem bizonyítja, hogy a jegyzetelés okozná a fejlődést. Az önreflexióról szóló összefoglalónkban a tágabb szakirodalmat is bemutatjuk.

Az OpponentBook alkalmazásban minden ellenfélnek külön oldala van, és a tenisz egyespályájának rajzán elhelyezett jelölésekhez is írhatsz jegyzetet. A napló ingyenes. A szinkronizált jegyzeteid a saját felhőtárhelyeden vannak; a fiókadatbázisunkban nem tárolunk másolatot a naplóról. Ha mesterséges intelligenciával végzett műveletet (MI) kérsz, az ahhoz szükséges tartalmat az OpponentBook szolgáltatáson keresztül az MI-szolgáltatóhoz továbbítjuk; az adatkezelésről szóló cikkben írjuk le pontosan, mi történik ilyenkor. A külön bekapcsolható végpontok közötti titkosítás a titkosított jegyzeteket a tárhelyszolgáltató elől is elzárja; a fotókra és videókra ez a védelem nem terjed ki.

Ma este vedd elő az utolsó egyes meccsedet. Írj le róla egy megfigyelést, amiben biztos vagy, egy bizonytalanságot, amit legközelebb ellenőrzöl, és egy próbát, amivel a visszavágót kezded.